Blog címkével jelölt bejegyzések

A vonalkódokról – általában

„A vonalkód olyan gépek által optikailag leolvasható kód, amelynél különböző vastagságú függőleges sötét vonalak és világos közök meghatározott váltakozása fejezi ki az információt.” (forrás: Wikipédia)

Miért van szükség a vonalkódra?

Mert egy egyszerű mozdulattal könnyedén információt nyerhetünk (pl.: egy adott termékről) és persze a vonalkód felhasználhatóságának tényleg csak a képzeletünk szabhat határt. Használható: azonosításra, megnevezésre, adatfeldolgozás segítésére csak, hogy a leggyakoribb okokat nevezzem meg.

Egy kis történelem

Nem olyan meglepő, de tény, hogy a vonalkódot két amerikai találta fel Norman Joseph Woodland és Bernard Silver, amit 1952. október 7-én szabadalmaztattak is. Majd ami fontosabb: Minden felhasználási jogát eladta a Philco iparcikk-kereskedő vállalatnak, 15.000 dollárért! Először pedig Troy városában használták egy Wrigleys rágógumin lévő kód leolvasásakor 1974. június 26-án.

Hogyan is áll össze a vonalkód?

A vonalkód adatait nem a fekete csíkok, hanem a fehér részek hordozzák. Azok távolsása, vastagsága adja meg a szükséges információt az őt kódoló gépeknek.

A vonalkód leolvasására vonalkód olvasókat alkalmazunk. Ezek lézer segítségével olvassák (dekódolják) az ott rögzített adatokat. Vonalkódot speciális programok segítségével lehet létrehozni (de léteznek az internetről szabadon letölthető betűtípusok is, melyek korlátozott tudással, de képesek használható vonalkódot alkotni. /Vonalkód – Office: itt/).

Több eltérő típus is ismert. Mint a GTIN-8, GTIN-14, GTIN-13 (GTIN: Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) Ez utóbbi terjedt el, így itthon is ezt használjuk leginkább. GS-1 kódolás (régebben EAN kódolás, azaz European Article Numbering), ebben 13 számjegy jelöli az illető terméket). De ez az elsőre értelmetlen/véletlenszerűnek tűnő számsor bizony nagyon is sok információt rejt magában.

A GTIN-13-as (vonalkód típus: EAN-13-as) első három számjegye az ország azonosítója (a miénk: 599). Továbbiak a lenti táblázatban. Majd hozzá adódik a cégprefix – A forgalmazót/gyártót azonosítja, minél rövidebbet vásárol a vonalkód felhasználója, annál nagyobb termékpalettát tud egyedi azonosítóval ellátni – és természetesen annál nagyobb éves díjat is fizet! Azonban az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre. A kereskedelemben vannak olyan termékek is, amelyeket a gyártók nem látnak el vonalkódokkal, pl.: húsfélék, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök Az ilyen termékek vonalkódjai 28-al kezdődnek, ezt belső cikkszámozásnak nevezzük. Aztán jön a termékazonosító – árureferencia szám: a termékre, külön kell a – jelen példánkban – kereskedő rendszerében hozzárendelni a termék pontos nevét, kivétel, ha a vonalkód tartomány birtokosa az egyes kódokhoz tartozó adatokat feltöltötte a GS1 rendszerébe. „A szabvány szerint egy termék, különböző kiszereléseit, különböző azonosítóval kell ellátni (pl. 0,5 literes és 1,5 literes ásványvíz).” Az utolsó szám az ellenőrző szám, egy képlet segítségével kiszámolt érték – biztosítja, hogy a kód felépítése megfelelő legyen.

számoló képlet

(A kép forrása: Wikipédia)

A leolvasókról nagyon röviden

Ha valami hiba folytán nem olvassa be az adatot a lézeres leolvasó, vagy a modernebb fényképezőgépek elvén működő leolvasónk, annak fő oka az lehet, hogy hiányos, vagy rosszul lett felhelyezve (ragasztva, nyomtatva) a vonalkód, illetve, a rossz kontraszt, a sérült felület, erősen fénylő felületek, hiszen az olvasó a fény visszaverődéséből nyeri az információt. A rossz háttér, vagy bármilyen nyomat a világos részben kerülve gondot okozhat az adatok beolvasásánál.

Az EAN (European Article Numbering Association) és azUCC (Uniform Code Council) egyesüléséből 2005-ben létrejött GS1 forma, melynek hazai kizárólagos képviseletét a GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el, amely globális szabványokkal foglalkozik, hogy fejlesszék az ellátási lánc hatékonyságát. Legismertebb tevékenységük a vonalkód azonosítás.

Vonalkód – ország azonosítók:

Ország Prefix
Ausztria 613
Anglia 500-509
Ausztrália 930-939
Ausztria 900-919
Belgium/ Luxemburg 540-549
Brazília 789-790
Bulgária 380
Ciprus 529
Csehország 859
Dánia 570-579
Dél-Afrika 600-601
Dél-Korea 880
USA/Kanada 000-139
Franciaország 300-379
Fülöp-szigetek 480
Görögország 520
Hollandia 870-879
Horvátország 385
India 890
Indonézia 899
Írország 539
Japán 450-459,490-499
Kína 690-695
Lengyelország 590
Magyarország 599
Malajzia 955
Németország 400-440
Norvégia 700-709
Olaszország 800-839
Oroszország 460-469
Románia 594
Spanyolország 840-849
Svájc 760-769
Svédország 730-739
Szlovákia 858
Szlovénia 383
Tajvan 471
Törökország 869
Ukrajna 482
Vietnam 893

A QR-kódról már itt olvashat is!

Ha olyan problémálya adódott a számítástechnika területén, amire eddig nem talált megoldást, írja meg nekünk és mi igyekszünk megoldani azt.
Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail